Szezonértékelő 2009 1. rész
2009. nov. 16. 18:00 - írta SilverDave985Üdvözlöm minden kedves olvasómat!
Nem csiszolgatom a kegytárgyat, az idei szezon még a szokottnál is gyorsabban lepörgött, s igazából sok emlékezetes momentum nem is maradt meg. Legalábbis bennem, ami érthető is, elvégre törzsgyökeres McLaren- fanatikus lennék, ezáltal ha nem kedvenceim örülhetnek év végén, az idényt kizárólag csalódásként tudom megélni. (No, azért ez 2009-ben nem volt így teljesen, de erről csak a 3. blokkban szólok.;)) Ám nem beszélek félre: kemény csatákra, agresszív előzésekre, lenyűgöző pozíciófogásokra igen kevés példa akadt az elmúlt 17 futamon. Ez köszönhető sok mindennek. Korábban már megosztottam veletek, mely okokat tartom felelősnek a sport múltjához méltatlanul unalmas, vonatozós vasárnapokért. Tilke- designos pályák, bizonytalan szabályalkotás, aminek eredményeként lassan 2 másodperces távolságon belül sem lehet maximális tempót menni, mert ott az a megcseszett turbulencia, előzni pedig, áh dehogy... Nekem még ahhoz is volt képem, hogy a pilótákat se hagyjam ki a szórásból! Többek (még) méltatlanok arra, hogy a királykategóriát „erősítsék", a mezőny további részéből is csak kevesen vannak, kiknek helyzetfelismerő képességét, fineszességét, sportszerű keménységét a 80'-as évek klasszikusaihoz merném hasonlítani, sőt a Schumacher- Häkkinen- Villeneuve- Hill- Montoya fémjelezte korszak is lassan legendává válik!
No, de ne tűnjek már Dulifulinak így adventhez közeledve, elvégre most a szezont kellene értékelnem. Ugyanis voltak azért pozitív momentumok is. Az állandóan változó (igaz, versenyekre lebontva túlzottan egyoldalú) erőviszonyok, bizonyos csapatok nagyszerű évközi fejlesztései, Fisichella tündöklése majd faramuci belefulladása a „vörös ködbe", Kobajasi nagyszerű debütálása, Vettel világbajnoki szerepvállalása, no és persze a Brawn- Mercedes csodája, kiegészülve Button sorsszerű célba érésével.
Reményeim szerint célkitűzéseimet, ha nem is maradéktalanul, legalább részben sikerült abszolválnom, s a most kezdődő 3 részes Szezonértékelőm földközelben tud maradni, minden fátyol illetve manír ellenére objektív kicsengésű lesz. A mai első epizódban a konstruktőri világbajnokság utolsó négy helyezettjét veszem górcső alá, helyezésük fordított sorrendjében. Míg a csapatoknál igyekszek kitartani a kronológiai irányvonal mellett, addig a pilótáknál inkább a bennem ragadt, megfogalmazódott összhatást fogom kiírni magamból, véleményemet az értékelés végén - természetesen merőben szubjektív - érdemjeggyel fogom nyomatékosítani.
Bízom benne, hogy a tavalyihoz képest némileg kibővített statisztikai összesítés is hasznos segédeszközként szolgál majd többeknek, még akkor is, ha tudvalevő, a számok bizony gyakran csalókák tudnak lenni.
A hátralévő két részegységben a 3-3 csapaton kívül szólni fogok két témakörről, amit feltétlen ki kell fejtenem. Következő alkalommal az előzések hiányáról, a Tilke- féle pályákról és a mai kor pilótáinak (t. a k.) mentalitásáról fogok írni, míg záró felvonásban az idei évet is végigkísérő botrányokról is szólni fogok. Mihelyt valami elmozdulás történne Kimi- McLaren- Button- BrawnGP korrelációban, természetesen ezt sem fogom szó nélkül hagyni.:)
Mint mindig, most is várom az építő jellegű hozzászólásokat! Vágjunk bele! A bejegyzés naponta fog frissülni!
Scuderia Toro Rosso (Ferrari):
Világbajnok: 0
Versenyek száma: 70
Idény végi pozíció: 10.
Pontok száma: 8 (56)
Futamgyőzelem: 0 (1)
Dobogós helyezés: 0 (1)
Legjobb helyezés: 7. (Buemi, Albert Park, Interlagos)
Pole pozíciók száma: 0 (1)
Első rajtsor: 0 (1)
Legjobb időmérős helyezés: 6. (Buemi, Interlagos)
Átlagos rajtpozíció: 15,441 (10.)
Versenyen futott leggyorsabb kör: 0
Teljesített körök száma: 1491 (10.)
Kiesési ráta: 38, 235% (10.)
Központ: Faenza (Olaszország)
Csapatvezető: Franz Tost
Csapat-menedzser: Gianfranco Fanduzzi
Technikai vezető: Giorgio Ascanelli
Vezető mérnők: Laurent Mekies
Pilóták: Sebastien Bourdais, majd Jaime Alguersuari (11), Sebastien Buemi (12)
Versenymérnökök: Claudio Balestri, ill. Riccardo Adami
Tesztpilóta: Brendon Hartley (37)
Dave985 értékelése: A csapat továbbra is a Red Bull szárnysegédje, kevés hazai gondolat, kevés saját fejlesztés, viszont sok irracionális döntés, pocsék kommunikáció, félresikerült évközi „evolúció". Értékelésem: elégséges (2).
Törött gerinccel nehéz virgonckodni...:
Elsőként essék szó tehát a Faenzában székelő istállóról, amely markáns átalakuláson ment keresztül a tavalyi évhez képest. Vettel személyében magas kvalitásokkal bíró pilótát vesztettek, de őt még csak-csak lehetett volna pótolni, elvégre egy Toro Rossótól nem a dobogók, ad aburdum a futamgyőzelem az elvárás. Az igazán metsző érvágás kétségkívül Gerhard Berger távozása, kirúgása volt, nevezzük, ahogy szeretnénk, én utóbbi mellett vagyok. Az osztrák szakember, aki már pilótakorából is mérhetetlen empatikus gondolkodásáról volt nevezetes, majd menedzserként és csapavezetőként is gördülékenyen végezte munkáját. Mindig két lépés távolságból tartotta a kapcsolatot a médiával, kollektíváját soha nem illette nyilvánosan becsmérlő szavakkal, egyszeri és makulátlan stratégiával aknázta ki az autóban rejlő maximális lehetőséget, ha kellett, bátorította, ha szükséges volt, lekorholta versenyzőit, mindkettőre volt azért oka 2008-ban. Jó-jó, a monzai sikerhez kellett az égi áldás is, de akárhogyan is nézzük, megdöbbentő képet mutatott az év végi tabella. A „befőtt eltette a nagymamát", vagyis a Toro Rosso elverte az anyavállalatot, a Red Bullt.
Most belemehetnék mindenféle álszerény hazugságba, mennyire meglepett engem is, ami a holtszezonban történt. De nem teszem, mert Dietmar Mateschitz sportpolitikájáról elég sokat cikkeztek anno az osztrák lapok, különösen az osztrák jégkorongliga és a salzburgi focicsapat kapcsán. Élénken jelen volt sportegyleteiben a kontraszelekció, különösen azon szakemberek eltávolításán akadt fenn sógorék szemöldöke, akik nyíltan be is mertek szólni a főnöknek. Ez történt télen is. Mateschitz kiadta az ukázt: az óramű pontossággal működő „olasz" csapat legjobbjait csoportosítsák át az „osztrákokhoz", élén természetesen Vettellel! Az előző évben is a Red Bull kasztnijával csodát tevő (mint a mellékelt ábra mutatta jobban boldoguló) B- csapatban pedig szerepeljen a maradék. Berger több nyilatkozatában - a rá oly jellemző kimért eleganciával - ellenérzéseinek adott hangot, ez is elég volt ahhoz, hogy kihúzzák alóla a padot.
Berger távozott, jött helyette Franz Tost! Az osztrákok korábbi autóversenyzője megbukott, mint csapatvezető! Szent meggyőződésem, hogy elsősorban az ő sara a sereghajtó státusz! Rendben, ahogy tavaly, idén is csak késve kapták meg „anyu" új fejlesztéseit, a dupla diffúzort például utolsóként, ennek ellenére teljesítményük közepes kezdés után esett vissza, ellentétben 2008-cal, amikor pont ellentétes utat sikerült végigjárniuk. A tesztkorlátozás erre nem mentség, kisebb költségvetéssel a Force India át tudta lépni saját árnyékát. (Megjegyzem, érdekes, hogy az indiaiaknál a 2007 végén inkompetensnek bélyegzett Mallya kapitánysága alatt sikerült azt elérni, amit Gascoyne idején reménytelen vállalkozásnak tűnt...) Persze logikus felvetés, hogy idén talán jóval kevesebb támogatást kaptak a Red Bulltól, a válságra tekintettel, meg aztán „Didi" már idény elején szólt a csapat közelgő eladásáról, ez sem tehetett túl jót a morálnak. Ehhez képest jövőre is látni fogjuk Toro Rossóékat, mégpedig mint önálló konstruktőrt. Na, erre befizetek...
Az idei kudarcok legfőbb oka a borzadályos klíma, az elviselhetetlen csapaton belül uralkodó atmoszféra. El lehet képzelni, mi zajlik a háttérben, ha Tost az újságíróknak nyíltan szidni kezdi pilótáit, a négyszeres Champ Car- győztes alkalmasságát teszi kétségessé? A franciának valóban komoly gondjai voltak, elsősorban a gumikkal kínlódott az időmérőkön, versenyeken azonban annyi előzést láttunk (ha mutatták volna...) tőle, mint csapattársától és utódjától összesen sem. Versenytempója pedig gyakran erősebb volt Bueminél. Bourdais mögött nem volt tőkeerős szponzor, ellentétben az alsóbb kategóriákban közepesen erős pilótának tartott Buemivel, nem is beszélve a brit F-3-ból kapásból a királykategóriába ugró Alguersuarival. Ráadásul Bourdais-nak nagy volt a szája, szót kért magának, s megosztotta a nagyközönséggel, mennyire semmibe veszik erőfeszítéseit, hogy átnéznek felette, s pontosan érzékelte, miért is tartották meg 2009-re. A szponzorai miatt, amik nyárra szépen kihátráltak mögüle, így kalap-kabát. Avagy a másik oldal, a Repsol többet tejelt a tejfölös szájú katalánért. Tény, és való, hogy Alguersuari véletlenül nem nyerhetett brit F-3-at, de mint előző két visszatekintésemből kiderülhetett, az F-3 még nagyon távol áll az F1-től. Márpedig a 3,5 literes Formula Renault nemzetközi bajnokságban elért 6. helyezése (pláne a látottak fényében) jól mutatja, nem való még a legjobbak közé. Nem alkalmatlan, egyszerűen még korai! Így a legkönnyebb kiégni, de hát a pénz mindenekfelett!
Ebben az egész bagázsban nem lehet megbízni! Magasról tesznek a szerződéseikre, a vállalt kötelezettségeikre. Áldom az Istent, hogy Bruno (Senna) nem akart mindenáron az F1-ben szerepelni, s nem vállalta el teszt nélkül a Toro Rosso ülését. Bár akkor még szponzorok híján állt, tehát ez is lehetett hiányának oka.
Térjünk rá a versenyen nyújtott produkciójukra! Közepes kezdés, közepes zárás, a kettő között egyértelműen ők voltak a sereghajtók. Melbourne-ben rögtön 2 ponttal nyitott Buemi, akit én s csúnyán alulértékeltem szezonkezdetkor. Érett versenyzőként debütált, a rajt utáni kavarodásból jól jött ki, az alaposan megtankolt autó pedig remek stratégiának bizonyult, hiszen a többszöri biztonsági autós szakasz időről időre annullálta pontszerzőkkel szembeni hátrányát. Ugyanakkor többeket lehengerlő tempójával, a boxban vert meg, így nem kell mindent a szerencsére fogni. Főleg úgy, hogy Bourdais végzett közvetlenül mögötte, mindezt úgy, hogy taktikáját sutba kellett dobnia, hiszen szuperlágy keverékű abroncsa már a 4. körben tapadását vesztette. A kaotikus körülményekhez Bourdais alkalmazkodott jobban, közel járt az újabb pontszerzéshez, ám a csapat mindig rossz döntést hozott, főként az extrém esőgumi bevállalása tűnt merevnek. Kínában fordult a kocka, Buemi volt elemében, sőt, bejuttatta csapatát a Q3-ba, majd a szintén esős futamon is végig a pontszerző helyeken csatázott, lendületét még az sem törte meg, hogy a célegyenes előtti egyenesben hátulról beleszállt Vettel autójába, amiért idő előtt kellett a boxba térnie. Három futam, érkeztek, beértek a fejlesztések, majd következett Szahír és Barcelona, no meg a drasztikus visszaesés. A vezetés viszont a pilótákat tette meg bűnbakká. Ami igaz, az igaz, időmérőkön nem akart összejönni a tökéletes kör, de különösen versenyeken olyan szintű alulkormányzottságot lehetett tapasztalni, mint semelyik másik csapaton nem. Monaco különleges helyszín, a versenyzői kvalitások döntőek, ennek megfelelően Bourdais 1 kiállásos taktikájával nagyot küzdött Fisichellával az utolsó pontszerző helyért, Buemi ugyanakkor Piquet-vel butáskodott, így a kettős pontszerzés lehetősége hamar elveszett. A következő három versenyen egyértelműen a mezőny végén szerepeltek, két versenyzőjük nagyjából azonosan teljesített, a csapat Bourdais-t kiáltotta ki főbűnösnek, útilaput kötöttek a francia lába alá, helyére 2008 brit F3-as bajnokát, a WSR-ben edződő Alguersuarit igazolták.
Hungaroringtól várta mindenki a megváltást, hiszen hazánkban - a mezőnyből utolsóként - ők is felszerelték autójukra a dupla fedeles diffúzort. Buemi Q2-es szereplése bizakodásra adott okot, a verseny azonban nem úgy sikerült, mint várták, a svájci eddigi leggyengébb futamát teljesítette, töketlen a rajtnál, indiszponált előzési kísérletek, így visszazuhant a mezőny végére. A szezon hátralévő részében szépeket küzdött Buemi, de hol a fék, hol a váltó makacsolta meg magát, hol pedig egyszerűen kevés volt a technika ereje a pontszerzésre. Mindeközben Alguersuari inkább csak bóklászott a pályán, időmérőkön azért tapintható volt a fejlődés, de versenytempója egész másodperccel volt elmaradva csapattársáétól. Szuzukában, azon a nem mindennapi időmérőn, a legjobb 10 közé kvalifikálta magát (amiből aztán a 13. rajtkocka következett, érdekes FIA- döntések sorozatának hála...). A versenyen újra előjött az obligát kuplunghiba, eleve fogyatékos volt az autó, majd később ki is kellett állnia. Jaime csak a japán hétvégén kétszer trancsírozta darabokra autóját.
Az interlagosi fejlesztések hozták meg a várt sikert, s meglátásom szerint Buemi is ott volt topon. A harmadik sorba kvalifikált, majd hibátlan versenyzéssel a többiek bakijait kihasználta, az utolsó méterekig támadta Kimi Räikkönent. A szezonzárón már-már menetrendszerűen Q3-asnak mondhatta magát, vasárnapra pedig átmentette ragyogó formáját, a futam végén egy szépségdíjas manőverrel ütötte el Kubicát a pontszerzéstől.
Mit hozhat számukra a jövő?
Számomra gyakran szétesett csapat benyomását keltette a Toro Rosso, évközben nagyon sokáig maguk sem tudták, milyen irányba induljanak el. Ez adódhat a már említett krónikus szakemberhiányból, de közrejátszhatott benne a meghatározó személyek távozása, a szűkös költségvetés, leginkább pedig a Red Bull Racing érezhető kihátrálása a csapat mögül. Mindez jövőre lehet igazán érdekes. Tudvalevő ugyanis, hogy 2010-től kizárólag konstruktőrök vehetnek részt a sorozatban, ezt garantálták a Concorde Aggrement-ben. Márpedig eleddig inkább abból éldegélt Faenza, amit „anyu" két kezükbe tett. Nagy kérdés, mire lesznek képesek önállóan egy olyan szezonban, ami legalább annyi technikai újdonságot fog hozni, mint az idei? Van egy olyan érzésem, hogy 1-2 újonc istálló is eléjük keveredhet...
Sebastien Bourdais:
Nagydíjak száma: 27 (2008 - 2009)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0 (0)
Dobogós helyezések: 0 (0)
Pole pozíció: 0 (0)
Leggyorsabb körök száma: 0 (0)
Világbajnoki pontok száma: 2 (6)
2009-es helyezés: 19.
Legjobb idei időmérő: 14. (Monte-Carlo)
Q2-es szereplés: 2
Q3-as szereplés: 0
Átlagos rajtpozíció: 17,111 (23.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 0,954 sec (18.)
Legjobb idei helyezés: 8. (Albert Park és Monte-Carlo)
Megtett km-ek száma: 1940 (20.)*
Teljesített körök száma: 392 (19.)*
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 0,899 sec (15.)
Élen megtett körök száma: 0
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 0
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 42
Kiesési ráta: 33, 333 % (24.)
Időmérős szereplés: 2: 7
Versenyszereplés: 3: 5
* 9 futamon indult.
Dave985 értékelése: Jóllehet kevés értékelhető momentuma akadt, összességében azért tartani tudta a lépést Buemivel, nem egyszer előtte is tudott végezni. Belefáradt a küzdelembe. Értékelésem: elégséges (2).
Bourdais nem való az F1-be, avagy az F1 nem való Bourdais-hez?
A francia pilótáról júliusi írásomban részletesen szóltam, most csak a leglényegesebb részt emelem ki onnan.
Rengeteget panaszkodott Bourdais a vezetési stílusához nem illeszkedő konstrukcióra, a barázdált gumik szemcsésedésére, ezzel együtt nagy várakozással tekintett az idei szezon felé. Volt is rá oka, hiszen az Amerikában megszokott slickek 1997 után visszatértek a királykategóriába, ráadásul az abszolút újonc Buemi személyében nem kapott épp legyőzhetetlen ellenfelet. Ezzel szemben továbbra is szenvedett a számára túlzottan túlkormányzott autóval, az egyensúly sem volt ígéretes, arról nem is beszélve, hogy a dupla fedeles diffúzor hiánya miatt a csapat menthetetlenül esett vissza a mezőny végére. Bourdais egyre nyíltabban és hangosabban kritizálta saját csapatát, állítólag nem egyszer heves szóváltásba is keveredett Franz Tosttal, s mivel Buemi 3:2 arányban, pontok tekintetében is verte a franciát, a hidraulikai meghibásodás folytán idő előtt befejezett Német Nagydíj után gyorsan útilaput kötöttek Bourdais lába alá.
Tény, hogy a Forma1 nem Bourdais világa volt, érezni lehetett ezt nyilatkozataiból, szürke versenyeiből (a néhány kivételt nem számolva). 29 évesen nem tudott beilleszkedni az új szériába, ChampCar sztárjaként nem tudott megbirkózni az új kihívással: a mezőny második felébe tartozó technikával esélye nincs csillagként tündökölni, pontokra sem sok sansza van. Át kellett volna lépnie árnyékát a tavalyi évad első felének első körös kieséseit követően, de mindez megtörte, míg a kvázi újonc Vettel valósággal brillírozni kezdett ugyanazzal a technikával. Ez a görcsösség az idei évre sem szűnt meg létezni, talán még inkább fokozódott. Frusztrációját fokozandó még az alsóbb szériákban semmi különöset nem mutató Buemi is jobban teljesített nála, igaz neki nem is volt sok veszítenivalója. Nagy reményekkel érkezett Bourdais, és mint vert sereg, - mondjuk ki - megszégyenülve kénytelen távozni az F1-ből. Mert hiába nyomatékosítja, hogy vissza készül térni, hallottunk mi már sok ilyet, a vége mégis az elkerülhetetlen beismerés lett: ennek a kalandnak bizony vége szakadt!...
Kellemetlen neki, igazságtalan pl. számomra, hiszen egy Bourdais kaliberű versenyzőre úgy fog emlékezni az egyszeri F1-néző, mint akinek kétszer két zöldfülű is odavert egy embereset. Ő is az amerikai sorozatokban edződő, ott sztárnak számító pilóták sorát gazdagítja, akik „leégtek az F1-ben" (nem az én véleményem). Mint Michael Andretti, Cristiano da Matta, Scott Speed, és a többiek. No, de kérem, ide sorolhatnánk Jacques Villeneuve-öt is ezek szerint, de hát számára ott volt a lehetőség az akkori legerősebb technikával, hogy valóra váltsa apjának régi nagy álmát, s ma világbajnokként tisztelhetjük.
Azóta kipróbálta magát a Superleague Formula elnevezésű sorozatban, nem túlzás, Bourdais sokadik virágzását élte. Sajnálatos, de az F1-ben már nehezen képzelem el jövőjét, talán a sportkocsizásban, kiváltképpen Le Mans-ban még sokra viheti.
Sébastien Buemi:
Nagydíjak száma: 17 (újonc)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0 (0)
Dobogós helyezések: 0 (0)
Pole pozíció: 0 (0)
Leggyorsabb körök száma: 0 (0)
Világbajnoki pontok száma: 6 (6)
2009-es helyezés: 16.
Legjobb idei időmérő: 6. (Interlagos)
Q2-es szereplés: 10
Q3-as szereplés: 4
Átlagos rajtpozíció: 14, 235 (19.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 0,954 sec (18.)
Legjobb idei helyezés: 7. (Albert Park és Interlagos)
Megtett km-ek száma: 4083 (14.)
Teljesített körök száma: 777 (15.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 0,640 sec (7.)
Élen megtett körök száma: 0
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 1
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 154
Kiesési ráta: 29, 412 % (22.)
Időmérős szereplés: 7: 2 (Bourdais); 8: 0 (Alguersuari)
Versenyszereplés: 5: 3 (Bourdais); 4: 2 (Alguersuari)
Dave985 értékelése: Első évnek elfogadható, átlagos, ám semmiképpen nem kiemelkedő szereplés Buemitől. GP2-es szereplése után kellemes meglepetéssel szolgált idei produkciója, Melbourne-ben és Abu Dzabiban kimagaslóan teljesített, de akadt számos gyenge versenye. Értékelésem: közepes (3).
Az év újonca - közepesen:
Idény elején Buemiről is írtam egy rövid bemutatót, ott is külön elmondtam, nem tartom olyan nagy eresztésnek a gyereket (pestiesen szólva), szerencsére rácáfolt. Időmérőkön már-már maximálisan pótolni tudta Vettelt, hiszen amikor arra alkalmas autó állt rendelkezésére, rendre beverekedte magát a Q3-ba. Az is igaz, hogy versenyeken gyakran nem jött ki számára a lépés, a technikai meghibásodások mellett bizony többször saját enervált hozzáállása miatt. Fiatalként bizonyára nehéz volt feldolgoznia, hogy a mezőny végén kellett szenvednie, Bourdais 2008 után azért valamivel több tapasztalattal bírt. Ez megszokott probléma a feltörekvő fiatalság vonatkozásában. Hungaroring után aztán a csapattal együtt Buemi is megtáltosodott, Interlagosban és Abu Dzabiban pedig érett versenyzőként bizonyította F1-es szereplése jogosságát. De ne feledjük, újoncként könnyebb berobbanni, mint második évesként egy újabb szintet előrelépni. Márpedig 2010-ben keménységben van mit fejlődni, így talán hamarosan felnőhet a végletekig tisztelt egykori Ferraris pilóta, „Rega" örökségéhez.
Jaime Alguersuari:
Nagydíjak száma: 8 (újonc)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0 (0)
Dobogós helyezések: 0 (0)
Pole pozíció: 0 (0)
Leggyorsabb körök száma: 0 (0)
Világbajnoki pontok száma: 0 (0)
2009-es helyezés: 24.
Legjobb idei időmérő: 14. (Interlagos)
Q2-es szereplés: 3
Q3-as szereplés: 0
Átlagos rajtpozíció: 16, 125 (22.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 0,954 sec (18.)
Legjobb idei helyezés: 7. (Albert Park és Interlagos)
Megtett km-ek száma: 1604 (21.)*
Teljesített körök száma: 323 (20.)*
Élen megtett körök száma: 0
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 0
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 0
Kiesési ráta: 62, 500 % (25.)
Időmérős szereplés: 0: 8
Versenyszereplés: 2: 4
* 8 futamon indult.
Dave985 értékelése: Idejekorán került a királykategóriába, időmérőhöz hozzászokott, ugyanakkor versenyeken csak butaságaival tűnt ki. Buemitől egy örökkévalóság választotta el, előzést egyáltalán nem láthattunk tőle. Állhat előtte fényes jövő, nem mondom, de ezt a 8 futamot inkább mihamarább felejtsük el! Értékelésem: elégtelen (1).
Amikor 3 lépcsőfok közt a földre huppanunk...
(Alguersuari részletes pályafutását bemutató írásomat itt olvashatjátok!)
Alguersuari berobbanásával, mint ténnyel, még nem is lenne különösebb bajom. Láttunk már arra példát, hogy tapasztaltabb (na, jó, rutinosabb) pilótákat év közben lecserélnek széllel bélelt, fizetős pilótákra, akik aztán úgyis bebizonyítják, nincs és nem is lesz helyük a legjobbak közt. Alguersuari nyilvánvalóan más kategória. 19 éves létére megnyerte az egyetlen releváns nemzeti F3-as ligát, a fél évszázados tradícióval büszkélkedő brit sorozatot, majd a World Series of Renault 3.5-ös szériájában igyekezett bizonyítani. Igaz, hogy ez leginkább szájkaratéban nyilvánult meg, lett volna még mit tanulnia bizonyos helyzetek helyes értékelésében. Az sem véletlen, hogy a leginkább MotoGP-ből ismert Repsol felfigyelt rá, s súlyos összegeket költött felfuttatására, nélkülük még egy jó ideig nem került volna a „tűzbe", erre is mérget vehetünk.
Jaime számára egy komoly pozitívuma volt az F1-es kalandnak: leszállt végre a földre! A WSR-ben a feltörekvő ifjúságra alapból jellemező agilitás átcsapott nála egyfajta arroganciába, mind a pályán, mind azon kívül. Voltak, kik megvetették, mások simán kiröhögték. Nyár végén megváltozott valami, debütálása után következő WSR- fordulóban megszerezte első, s mindeddig utolsó futamgyőzelmét, a lendület pedig egészen a szezonzáróig kitartott, hogy aztán ott gyalázatos produkcióval a tabella 6. helyére zuhanjon vissza.
Ez a nyolc futamot én inkább kirándulásként fogom fel, mint tényleges rutinszerzésnek. Időmérőkön követhető volt az előrelépés, ugyanakkor az is külön posztot érne, normális-e, hogy egy 19 éves - elnézést - taknyos gyerek érdemleges teszt nélkül másfél másodpercen belül marad élete első időmérő edzésén? (Az utolsó előtti Kubicától 4 tizedre.) El lehet képzelni, a 70'-es, 80'-as években mire lett volna mindez elég... Futamokon nyújtott produkciója azonban nemes egyszerűséggel értékelhetetlen. Tempója még csak-csak elfogadható volt, bár összességében 8 tizedet kapott Buemitől is, de maga a versenyzés nem ment neki, nem fogta fel igazán, hova került. Spaban és Szingapúrban is balesetbe keveredett, Szuzukában pedig besokallt, nemhiába, ami a Tilke- féle lagymatag pályákon elég, az ilyen legendás helyszíneken kétszeri amortizációhoz vezet. De nem szabad elfeledkeznünk boxutcai malőrjeiről sem, nyílván a fényszórók zavarhatták meg, Szingapúrban figyelmetlenségét a tankoló csöve bánta, Abu Dzabiban pedig az évtized blamázsát könyvelhettük el, amikor tévedésből rossz helyre állt szervizelni.
Alguersuari jövője kérdéses, bizonyos források tudni vélik jövő évi szerződések, mások szerint még folynak az egyeztetések. Én szívesen látnék a helyén egy GP2-es, F2-es domináns pilótát, gondolok itt a superlicenccel is rendelkező, Red Bull-nevelésnek számító Robert Wickensre, vagy Petrovra és Maldonadóra, illetve Soucekre. Jaime pedig menjen vissza még az „iskolapadba" tanulni, szerezzen hírnevet magának alsóbb szinten, lenne mit. Még egy kínkeserves év (évrészlet) nagyon nem tenne jót megítélésének, könnyen belefásulhat. Emlékszünk egy bizonyos Timi Glockra, s 2004-es Jordanben töltött három versenyére? Szerencsére csak a legfanatikusabb rajongók, de ez jót is tett neki (első futamán, Montrealban 4 versenyző kizárása révén azért szerzett 2 pontot, többek közt akkori csapattársát, Nick Heidfeldet is megelőzve)! A BMW tesztpilótájaként és GP2-es csapatokban szerzett sok-sok tapasztalatot, s lám megújulva, a mezőny egyik erős láncszemeként tért vissza a királykategóriába. Ez a járható út, már aki hosszabb távon is megbecsüli saját pályafutását...
......................................................................................................................
Force India Mercedes F1 TEAM:
Világbajnok: 0
Versenyek száma: 35
Idény végi pozíció: 9.
Pontok száma: 13 (13)
Futamgyőzelem: 0
Dobogós helyezés: 0
Legjobb helyezés: 2. (Fisichella, Spa)
Pole pozíciók száma: 1 (1)
Első rajtsor: 2 (2)
Legjobb időmérős helyezés: 1. (Fisichella, Spa)
Versenyen futott leggyorsabb kör: 1 (1)
Teljesített körök száma: 1629 (8)
Központ: Silverstone (Egyesült Királyság)
Csapatfőnök: Vijay Mallya
Csapat-menedzser (tulajdonos): Vijay Mallya
Technikai vezető: James Key
Vezető mérnők: Dominic Harlow
Pilóták: Adrian Sutil (20), Giancarlo Fisichella és Vitantonio Liuzzi (21)
Versenymérnökök: Brad Joyce, ill. Jody Egginton
Tesztpilóták: Vitantonio Liuzzi
Dave985 értékelése: Az Force Indiának sikerült, ami a korábbi két Jordan- utódnak (Spyker, majd Midland) nem, világos lépést tettek előre, feljebb a ranglétrán. Noha a csapat fejlesztési elvéről a kosárlabdás stratégia jut eszembe (amikor az edző érzékelvén csapata kevésbé ütőképes támadójátékát a szilárd védekezésre épít, minél kevesebb kosarat kapjanak), hiszen világos módon csak speciális pályára volt ütőképes, kihegyezve ez a versenygép, ott azonban jó százalékban éltek a lehetőséggel. Így értékelésem: közepes (3).
Pole pozíció, dobogó egy hullámzó szezonban:
A Force India ezen a néven második szezonjának vágott neki, a 2008-as pilótapárossal. A házikedven Sutil pozíciója biztos volt, Fisichella szerződése viszont múlt év végén lejárt, több fiatalt hírbe hoztak a csapattal, végül a veterán olasz maradt a silverstone-i istállónál. A boxban tüsténkedő stábban azonban több személyi változásra is sor került. A technikai igazgatói poszton a jövőre a megújult Lotust irányító Mike Gascoyne-t James Key váltotta, míg a csapatvezetőségről elköszönt Colin Kolles megüresedő helyét maga a tulajdonos, Vijay Mallya foglalta el. Az indiai multimilliárdos szereplésére többen felkapták fejüket, nem értették, miként lehet képes egy F1-es csapatot igazgatni az autósportokban tapasztalatlannak számító outsider üzletember. Nos, döntése beigazolódott, vezetésével más dimenzióba került az indiai csapat.
Ehhez azért kellett a McLarennel, valamint a Mercedesszel kötött szerződés, ami a korábbi, Ferraris kontraktusnál jóval szélesebb együttműködést foglalt magában. Idénykezdetkor még nem tudhattuk, hogy a FO108W névre elkeresztelt stuttgarti aggregát egész évben dominálni fog, s általa a Force India gépei is előrébb kerülnek, mint későn, csupán március elején elkészült konstrukciójuk alapján talán várni lehetett. A csapatvezetőről elnevezett VJM002 ugyanis nem remekelt a megmaradt 4 tesztnapon, igaz, 2008-hoz képest már akkor érzékelni lehetett némi előrelépést. Figyelemreméltó volt, hogy Barcelonában a Force Indiák szállították a legmagasabb mért sebességet. Ebben a mutatóban az egész szezon folyamán nem találtak legyőzőre, ami előrevetítette, hogy Spaban és Monzában kirobbanó eredményre is képesek lehetnek.
Az erőforráson kívül a német gyár a KERS-t is rendelkezésükre bocsátotta (igaz, sosem vették igénybe élesben), a McLaren pedig a teljes hajtásláncot (váltó, fék, hidraulikus rendszer) szállította, ráadásul még a kasztni fejlesztéséhez is küldött néhány szakembert. Nem véletlen, hogy többen már a McLaren B- csapatát látták az FI mögé, ez a későbbiekben még realizálódhat is, idény közben viszont sok jel nem utalt még erre.
A szezonnyitó rögtön kellemes meglepetést szolgáltatott, Fisichella továbblépett az időmérő Q2-es szekciójába, mindez 2008-ban csupán egy alkalommal sikerült, Monzában a 12. helyre kvalifikált, bár tudni kell, hogy a zivatar alaposan felkavarta az erőviszonyokat. Versenyre még nem igazán tudták átmenteni formájukat, a SC- fázisokból sem tudtak előnyt kovácsolni, a pontszerzés ugyanakkor nem tűnt távolinak, Sutil az utolsó méterekig ostromolta Bourdais-t, de a francia szilárdan tartotta pozícióját. Szepangban betliztek mindketten, a kínai felszáradó pályán Sutil azonban nagyon közel járt csapata első sikeréhez. SC vezette fel a mezőnyt az első körökben, a csapat helyesen kihívta a könnyű autóval versenyző németet, futam végéig feltankolta. A taktika bejött, hiszen a felszáradó pályán a 7., majd Hamilton hibáját követően a 6. helyen állt, amikor őt is elérte a végzet, vízátfolyásra hajtott, annyi volt versenyének.
Bahreinben és Barcelonában nem termett babér pilótájuknak, utóbbi helyszínen Sutil emlékezetes rajtbaleset áldozata lett.
Monte-Carlo meghozta az újabb sanszot, történetük során először mindkét autójukkal a Q2-be kvalifikáltak. Sutilnak nem jött be a gumiválasztás (a szuperlágy 10 kör után drasztikusan vesztett tapadásából), így esélye sem volt növelni egyetlen pontocskáját, Fisichella pedig Bourdais-vel harcolt azért a 8. helyért, egyikük sem hibázott, így ismét csak az „majdnem" kezdetű kommentálás jutott neki a futam végeztével...
Következő emlékezetes futamukra hazai pályán, Silverstone-ban került sor, ismét Fisichella remekelt, előbb zseniális manőverrel Alonsot is maga mögé utasított, majd precíz vezetéssel a BMW-ket és a McLareneket is stabilan verte. Pechére azon a napon mindössze két kieső volt (ők sem előle estek ki), így hiába tartotta 2 sec-en belül Räikkönent, ill. ügyesen védekezett Glock ellenében, a 10. helyért aznap sem osztottak pontot. A vb német állomásán ott folytatták, ahol 2 héttel korábban abbahagyták. Sutil révén a legjobb 10 közé kerültek (egész pontosan a 7. helyről indulhatott Sutil, ráadásul környezetéhez képest több benzinnel), a hórihorgas német végig a pontszerzők közt volt, már a Ferrarit szorongatta, boxból kijövet aztán túl kemény volt Räikkönennel, holott a friss gumikkal nehezen tudta csak bevenni az 1-es kanyart. Első vezetőszárnya bánta az esetet, újfent saját hibájából bukott pontot a csapat. Fisichella egészen más utat járt be. Pocsék időmérő, majd remek rajt, a verseny végére pedig ismét felért az utolsó pontszerző Kovalainen vezette sor végére.
A felejthető magyar futam után Sutil volt inkább elemében, kisajtolt mindent gépéből, haladt is a középmezőnnyel, de ő is úgy járt, mint korábban Fisichella, a kocsikázásra beálló mezőnyből nem estek ki sokan, így csak a 10. hely jutott.
S ekkor következett a spai csoda! Derült égből villámcsapás, Fisichella pole pozíciót szerzett szombaton! Másnap is ő volt a mezőny leggyorsabbja (Kubicával együtt), a SC, majd a KERS (no meg a szerintem véleményes bukótérhasználat) Kimi zsenijével megfosztotta őt az 1001 éjszaka meséjétől. Sutil sem az időmérőn, sem a versenyen nem tudott felnőni a feladathoz, noha számos emlékezetes előzést azért ő is bemutatott.
A német ideje Monzában jött el, az első sorba kvalifikált, csupán jó barátja, Hamilton került eléje. A rajtnál nem torzsalkodott feleslegesen a KERS-es Räikkönennel, tanult hibájából, így nyugovóra tért. A verseny végéig kiélezett küzdelmet folytattak egymással, egy körben futották meg saját leggyorsabb körüket, néhány századdal ebben Sutil volt a jobb, így a Force India első „fastest lap"-ja is bekerült a statisztikai annalesbe. Sutil 4. helye mellett nem szabad elfeledkeznünk a Ferrarihoz távozó Fisichella pótlására reaktivált Vitantonio Liuzzi, az olasz kapásból megcsípte a 7. rajtkockát, a rajtnál kiszorította Alonsót, s bizony volt a versenynek olyan pillanata, amikor az 1 kiálláson lévő Liuzzi esélyes volt akár a dobogóra is. Szerencsétlenségére pont őt, pont akkor sújtotta a Force India első és egyetlen meghibásodása, a váltója adta fel a küzdelmet.
A várakozásoknak megfelelően Szingapúrban visszaestek a Force Indiák, Sutil butácska manőverét speciel ez sem indokolja, a hegedűművésznek is tanuló németet elkapta a gépszíj Alguersuari mögött, megpördült, majd értetetlen okból menetiránnyal szembe fordult, így Heidfeldet is kiütötte a versenyből. Szuzukában újra hibázott, Kovalainennel kakaskodott, pedig ha egy kicsit higgadtabb, minden bizonnyal újabb pontokat gyűjthetett volna. Interlagosban pótolhatta mindezt, a bravúros 3. helyről indulhatott, s kivételesen nem ő tehetett az újabb csalódást keltő futamról, Trulli butáskodott mögötte, majd ütötte ki. A szezonzáró pálya megint nem feküdt a Force India gépeinek.
Összességében tehát sikeres évet tudhat maga mögött a Force India, hiszen 13 szerzett pontjával (nem utolsósorban dobogójával) elmozdult az utolsó helyről. Szinte kifogástalanul működött az előre megálmodott stratégia, többször éles észre valló, váratlan húzással pozíciókat nyertek. A csapatot elkerülték a technikai hibák, bár ez nagyrészt a McLaren- Mercedes hathatos támogatásának tudható be. A nagy örömködés mellett hozzá kell tenni: Sutil gyakori hibái és Trulli butasága folytán legalább 10-12 ponttal lett szegényebb az indiai istálló...
Mit hozhat számukra a jövő?
2010-ben is rendelkezésükre áll majd a McLaren és az immáron független Mercedes istálló technikai segítsége, kíváncsian várom, melyik csapat hátországa épül majd fel, jelenleg nehéz megítélni. Mostani állás szerint egyik versenyzőnek sincs szerződése jövő évre, de minden bizonnyal marad a Sutil- Liuzzi páros, Fisichella visszatérése elképzelhető, de az sem kizárt, hogy sikeres tesztelés esetén a Mercedes protezsált Paul Di Resta is beülhet az indiai versenygépbe.
Esetükben is csak azt tudom mondani, hogy idén léptek egy nagyot, jövőre folytatniuk kell a fejlődést, a rendszeres pontszerzők közé kellene verekedniük magukat, ami azért nem tűnik lehetetlen feladatnak, ha a Toyota és a BMW kiválását, a Red Bull és Williams kétséges potenciálját nézzük.
Adrian Sutil:
Nagydíjak száma: 52 (2007 - 2009)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0
Dobogós helyezések: 0
Pole pozíció: 0
Leggyorsabb körök száma: 1 (1)
Világbajnoki pontok száma: 5 (6)
2009-es helyezés: 17.
Legjobb idei időmérő: 2. (2.)
Q2-es szereplés: 8
Q3-as szereplés: 4
Átlagos rajtpozíció: 13, 588 (17.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 0, 626 sec (6.)
Legjobb idei helyezés: 4. (Monza)
Megtett km-ek száma: 3874 (17.)
Teljesített körök száma: 732 (16.)
Élen megtett körök száma: 0
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 29
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 101
Kiesési ráta: 23, 529 % (18.)
Időmérős szereplés: 6: 6 (Fisichella); 4: 1 (Liuzzi)
Versenyszereplés: 4: 8 (Fisichella); 2: 3 (Liuzzi)
Dave985 értékelése: Versenyképes technikával megengedhetetlenül sokat hibázott a többre hivatott német, szememben a szingapúri, szuzukai szereplésével kikerült a potenciális világbajnokok csoportjából. Értékelésem: közepes (3).
Hullámzott, mint a tenger:
A szezon fenti áttekintéséből kitűnik, éves teljesítménye nem nevezhető éppen egyenletesnek. Kínai kicsúszását még meg lehet magyarázni, Kimivel történt incidense sem egyértelmű szituáció, spai, szingapúri és szuzukai produkciója mindenképpen csalódást keltő, fontos pontokat „rabolt" el csapatától. Ennél több kell, ha feljebb akar lépni a ranglétrán, „komolyabb" csapatokba szeretne igazolni. Jövő évben javulást várok tőle. A szezon „szürke" versenyein pedig általában kikapott Fisichellától, ami szintén elgondolkodtató.
Giancarlo Fisichella:
Nagydíjak száma: 231 (1996 - 2009)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0 (3)
Dobogós helyezések: 1 (19)
Pole pozíció: 1 (4)
Leggyorsabb körök száma: 0 (2)
Világbajnoki pontok száma: 8 (275)
2009-es helyezés: 15.
Legjobb idei időmérő: 1.
Q2-es szereplés: 3
Q3-as szereplés: 1
Átlagos rajtpozíció: 16, 059 (21.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 2, 115 sec (25.)
Legjobb idei helyezés: 2. (1.)
Megtett km-ek száma: 4720 (4.)
Teljesített körök száma: 927 (4.)
Élen megtett körök száma: 4
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 42
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 78
Kiesési ráta: 5, 882 % (4.)
Időmérős szereplés: 6: 6 (Sutil); 0: 5 (Räikkönen)
Versenyszereplés: 8: 4 (Sutil); 0:5 (Räikkönen)
Dave985 értékelése: Időmérőkön akadtak problémái, futamokon azonban rendre elverte Sutilt, Spaban pedig élete legjobbját nyújtotta, talán idén mástól nem láttam ennyire kiforrott versenyzést. Force Indiás tündöklését feladta régi álmáért, a vezethetetlen, „befagyasztott" Ferrarival nem tudott már maradandót alkotni. Értékelésem: közepes* (3).
Az Idealista:
Spa utáni döntését mindenki másként értékeli, én az ő pártját fogom, igazolom döntését. Pályafutásának alkonyán valóra váltotta élete álmát, s hazai közönség előtt debütálhatott a nemzeti szimbólum volánja mögött. Említésre méltót nem alkotott, néha talán megbotránkoztak rajta a tifosik, én mégis azt mondom, helyesen döntött. Nem egy huszonéves, akit a pillanat örömei érdeklik, kisajtolta ő már azt, ami benne volt tehetségében, így szenvtelenül megtehette, hogy afféle jutalomjátékként vörös overállban búcsúzzék szurkolóitól.
Már ha búcsúzni fog! A Ferrari harmadik számú, egyben tesztpilótájaként nem kerül ki a tűz közelségéből, de nyitva lehet számára a visszaút a Force Indiához, akár a motorral együtt lehetőséget kaphat a QadBak Saubernél is...
Vitantonio Liuzzi:
Nagydíjak száma: 44 (2005 - 2007; 2009)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0 (0)
Dobogós helyezések: 0 (0)
Pole pozíció: 0 (0)
Leggyorsabb körök száma: 0 (0)
Világbajnoki pontok száma: 0 (5)
2009-es helyezés: 22.
Legjobb idei időmérő: 7. (Monza)
Q2-es szereplés: 2
Q3-as szereplés: 1
Átlagos rajtpozíció: 16, 000 (20.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 0, 666 sec (8.)
Legjobb idei helyezés: 11. (Interlagos; 6.)
Megtett km-ek száma: 1355 (23.)*
Teljesített körök száma: 262 (22.)*
Élen megtett körök száma: 0
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 0
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 23
Kiesési ráta: 20, 000 % (15.)
Időmérős szereplés: 1: 4
Versenyszereplés: 3: 2
* 5 futamon indult.
Dave985 értékelése: Megragadta élete utolsó lehetőségét, Monzában és Interlagosban átlagon felülit nyújtott, a többi helyszínen már nem tudott kilépni a szürkeségből, ami azért nagyrészt autójának sara. 5 futam alapján nem osztályozom, viszont reményteljesen várom, mire lesz képes 2010-ben.
Élt a lehetőséggel:
Jövőre lesz alkalma újból bizonyítani... (?)
.........................................................................................................................
FRISSÍTÉS ALATT...
Renault F1:
Világbajnok: 2 (2005, 2006)
Versenyek száma: 266
Idény végi pozíció: 4.
Pontok száma: 26 (985)
Futamgyőzelem: 0 (35)
Dobogós helyezés: 1 (94)
Legjobb helyezés: 3. (Alonso, Szingapúr)
Pole pozíciók száma: 1 (51)
Első rajtsor: 2
Legjobb időmérős helyezés: 1. (Alonso, Hungaroring)
Átlagos rajtpozíció: 11, 882 (8.)
Versenyen futott leggyorsabb kör: 2 (29)
Teljesített körök száma: 1776 (8.)
Kiesési ráta: 20, 588 % (8.)
Központ: Enstone (Egyesült Királyság)
Csapatvezető: Flavio Briatore (majd Bob Bell)
Csapat-menedzser: Steve Nielsen
Technikai vezető: Bob Bell
Vezető mérnők: Pat Symonds
Pilóták: Fernando Alonso (7), Nelson Piquet Jr. és Romain Grosjean (8)
Dave985 értékelése: Az Enstone-ban székelő francia csapat a tavaly év végi felzárkózásából merítve 2010 előtt fogadkoztak, de hamar kiderült, 2009-et is alul fogják múlni. Az R29-es konstrukció tévútnak bizonyult, ezen még az év folyamán mindinkább elszürkülő Alonso sem tudott segíteni. A kilátástalan tapogatózásokra a Crashgate csak még lapátot rátett. Értékelésem: elégséges (2).
Lehet ennél lejjebb?
A második Alonso- éra első éve várakozások alatt csorgott le, ugyanakkor az év közbeni fejlesztésekkel őszre azért sikerült összedobni egy dobogóesélyes verdát. Ez a felfejlődés erőt, önbizalmat adott a csapatnak, legalábbis a nyilatkozatokból ezt lehetett leszűrni. Pilótafronton nem történt változás. Alonso maradt, még ha különböző orgánumok már akkor is hírbe hozták a Ferrarival, s mint nemrég kiderült, valóban folytak tárgyalások Montezemoloval, még úgy is, hogy a vörösöknél elvileg fixálták a szerződéseket 2010-ig. Az is csak papír ugyebár... Csapattársa maradt Nelsinho Piquet. Furcsállottuk, mi végre hosszabbítottak a műmájer brazillal, utóbb ez ügyben is kikupálódtunk...
A költségcsökkentés jegyében erőteljesen megkurtított tesztek során a Renault rendkívül ingadozó teljesítményt mutatott. Volt amikor Alonso is panaszkodott az autó hátuljának tapadására, gondok volt a KERS-szel is. Aztán a mindig releváns fokmérőnek tartott barcelonai aszfaltcsíkon napot is nyert a spanyol, egészen csínos hosszú stinteket teljesített. Az utolsó jerezi héten viszont verseny szimulációjuk erős közepesre sikeredett, valahol a vergődő McLaren szintjén mozgott, az élmezőnytől távol volt. Alonso ennek ellenére rendíthetetlenül hitt, bízott a sikerben, s a szezonnyitónak győzelmi reményekkel vágott neki.
Ehhez képest jött a méretes pofáresés (még egyszer mondom, a tesztek alapján azért számítani lehetett erre), Alonso nem jutott be a legjobb 10 közé, igaz, a McLareneket legalább megverte. A rajtnál sem volt szerencséje, belekeveredett az incidensbe, jóllehet ő is alaposan elmérte a féktávot, így a mezőny végére kezdhette meg a felzárkózást. Nem is akárhogyan, a SC-okból jól jött ki, s végül az 5. helyen ért célba. Nelsonkánál a „csak jót,vagy semmit filozófiáját" fogom követni, ergo figyelmen kívül hagyom inkább.:)
Szepangban ismét domborított Alonso, remekül kapta el a rajtot, majd körökön keresztül tartotta 4. pozícióját jóval lassabb autóval, körről-körre akutabb tapadáshiány nehezítette dolgot. Amint leesett az égi áldás, egyike volt azoknak, akik pórul jártak, így a pontszerzés elmaradt. (Számára pont rosszkor jött a fekete zászló...) Kínában az első sorba kvalifikált a Renault, mármint Alonso, kollegája már az első körben kizúgott. A verseny előtt pályára zúdúlő víztömeg miatt a biztonsági autó mögül indult a mezőny, a kevésbé megtankoltak közül többen, így Alonso is kénytelen volt a boxba látogatni, pechére következő körben távozott a SC, így a továbbiakban a pontszerzés is kínkeservesnek ígérkezett. Mindent beleadott, 9. hely lett csupán a jutalma.
Szahírban is rövid első etapban gondolkodtak a stratégák, elsőre úgy tűnt, ne jön be tervük, végül azonban Rosberg ellenében a kiszáradás szélén álló Alonso elcsípett egy pontocskát. Nelsinhot ki kell emelnem, Q2-be kvalifikált, remekül rajtolt, szépen tartotta Barrichellot, a 10. helyen ért a célba.
Hazai földön ismét sziporkázott Alonso. Már a rajtnál agilisnak mutatkozott, megelőzte gyorsan Rosberget (később Webberrel akadtak gondjai, az ausztrál keményen ráhúzott, így inkább engedte), s magabiztosan tartotta a 6. helyezést, a két Brawn, a két Red Bull és Massa tarthatatlannak bizonyult. Utóbbit az utolsó körökben lehagyta, kemény manőverrel, bár ehhez azért kellett a Ferrari szarvashibája is. Monacóban is a 4.-5. volt a rangsorban a Renault, a hercegségben Rosberg mögött ért célba a francia gyári csapat. A világbajnokság első harmadánál a 7. helyen tanyázott Alonso, s úgy tűnt, talán a Toyotásokra is veszélyes lehet.
Isztambulra azonban érkezett a legfrissebb update, így a riválisok csúnyán elhúztak tőlük, a Török Nagydíjon egy 10. helynél többre nem futotta. Silverstone-ban pedig már a történelmi mélyponton senyvedő McLarennel, nevezetesen Hamiltonnal kellett küzdenie, becsületére legyen mondva, feladatát elvégezte.
A Német Nagydíj időmérőjén megesett az a „csúfság", hogy Nelsinho Alonso elé került a rajtrácson, a spanyol hibázott, Piquet viszont jó érzékkel választott gumit. Másnap viszont már Alonso járt jobban az opcionális keverékkel, pocsék rajt után kihozta a maximumot, s megfutva a leggyorsabb kört végül a 7. helyen zárt. Hungaroringen a pole is összejött, más kérdés, hogy ezt nem követte veretes versenytempó, a sokkal hosszabb nyitó etapon lévő Hamilton csaknem letolta a pályáról a Renault-t. De a többiekkel szemben is csekélyke előnyt épített fel, sőt Trulli mögé tért vissza, így garantált volt a többkörös vonatozás. A Renault csapat kapitális hibája (nem sikerült a jobb első kereket normálisan felrakni) aztán végképp tönkrevágta versenyét. Versenymérnöke még tetézte a bajt, amikor nem szólította fel nyomatékosan pilótáját, álljon már félre, ehelyett menjen végig, majd jöjjön a boxba. A kerék időközben külön pályára tévedt... Az előző napi események lejjebb terelték a stewardok ingerküszöbét, s gondatlan veszélyeztetésre hivatkozva eltiltották a csapatot a következő versenyről.
A FIA fellebbviteli bírósága nem sokkal később visszavonta a hungaroringi a határozatot, s a büntetést 50 000 dollár pénzbírságra mérsékelte. Enyhítő körülményként számba vették a következőket: a Renault elismerte hibáját, az eset folytán nem történt baleset. Háttérben megbújt a kisördög, maradjunk annyiban, Schumacher elmaradt visszatérése után nem akartak még egy többszörös vb-t elzárni a versenyzéstől. Pedig itt lett volna a lehetőség egy precedens értékű ítéletre. Henry Surtees és Massa esete után ez lett volna a minimum... Egyben unikális volt ez végkifejlett: fellebbvitelben eddig nem került sor arra, hogy megváltoztassák az elsőfokú ítéletet...
Hungaroringen végre búcsúzott Piquet, ez már akkor tény volt, mielőtt bejelentették volna. Briatore Alonso esete után otthagyott csapot-papot, a brazil bohóckodása nem hatotta meg. Helyére a GP2 akkori második helyezettjét, tesztpilótájukat, Romain Grosjeant ültették.
Valenciában szokás szerint Rosberggel voltak egy ligában, ismét a Williams végzett előttük. Spaban már a dobogóért küzdhetett, 1 kiállásos taktikáját ragyogóan kihasználta, kerékcseréjénél azonban nem bírták visszatenni a bal első kerekén megsérült légterelő elemet, rengeteg időt vesztett, a probléma ellenben fennállt továbbra is, így a csapat okulva korábbi hibájából, inkább visszahívta a boxba. Monzában végig köztes térben mozgott, az 5. helyre futott be. Szingapúrban is hibátlan versenyt futott, ami egy kis szerencsével ugyan, de az év egyetlen Renault-s dobogóját eredményezte.
Az aprócska örömre sötét fátyol terítődött, előtte való héten került nyilvánosság elé az utóbbi két év legbűzösebb csalása. A Crashgate néven elhíresült skandalumot a Piquet- család robbantotta ki, indítékukat, céljukat a mai napig nem árulták el, így gonoszan (?) a bosszút tudom feltételezni. Annak idején részletesen kifejtettem véleményemet. A konspiráció három főbűnöse közül kettő megkapta jól megérdemelt büntetését, a harmadikat, aki történetesen az ötletgazda és a végrehajtó volt, azonban nem szankcionálták. Erkölcsileg és sportszakmailag ellehetetlenítette magát, de azért illett volna ezt jogilag is tisztázni...
Flavio Briatorét Bob Bell váltotta a csapatvezetői poszton, a Benetton és a Jordan egykori mérnöke emellett Pat Symonds feladatát is elvégezte, ez a fajta költséghatékony megosztás azért előirányzott valamit, amiről egyelőre csak feltételes módban beszélhetek, de erősen gyanítok. Ezt alátámasztotta az ING, mint főszponzor hirtelen távozása, ez év végén lett volna esedékes. Lényegében azóta sem sikerült komoly befektetőt elővadászni.
Az utolsó három verseny előtt már azt is tudni lehetett, hogy Alonso jövőre a Ferrari színeiben tört vissza a trónra. Szuzukára, több más csapattal ellentétben, nem érkeztek semmifajta frissítésekkel, ennek megfelelően a középmezőny végére zuhantak, Alonsonak esélye sem volt gyarapítani pontjai számát. Interlagos előtt sem voltak kedvezőbbek az előjelek, az időmérős Q3-as szereplés némiképp javított a helyzeten,a rajtbaleset azonban szertefoszlatott mindent. A szezonzáróra teljesen leeresztett a Renault, a Force Indiát megelőzve az utolsó előtti helyet foglalta el a csapatok erősorrendjében.
A szezon végi 28 pontnál csupán a 2002-es első újkori évükben gyűjtöttek, bár 7 éve Schumacher dominancia és a pontozási rendszer miatt más világ volt. Debütáló évükkel ellentétben idén a tanácstalanság jeleit lehetett megfigyelni az évközi update-ek kapcsán, a McLarennél és részben a Ferrarinál tapasztalt előretörésnek a nyomait sem láttuk, képtelenek voltak kitörni a dupla diffúzor árnyékából, konstrukciójuk túlkormányzottságát nem sikerült megoldani. Alonso szokásához hűen mindent beleadott, az év utolsó harmadára már ő is visszaesett, a másodpilóták pedig semmilyen szinten nem tudtak felnőni az F1 támasztotta követelményekhez. Egész éves gyalázatos teljesítményüket a Crashgate még tovább csúfította...
Mit hozhat számukra a jövő?
A gazdasági válság mellett kapott még néhány potenciális kifogást a Renault, amire hivatkozva leléphetnek a száguldó cirkuszból. A Crashgate, noha váltig hangoztatták, hogy három ember ármánykodásáról van szó, megfeküdte gyomrukat, rossz színben tűntette fel gyárukat, amire aztán jelen helyzetben a legkevésbé sem vágytak. A Honda, a BMW és a Toyota nyomán ők is könnyebben dobhatják be a törülközőt, nem szükséges hosszasan magyarázni a bizonyítványt. Az elmúlt három évben, Alonsoval vagy anélkül, nem jöttek az eredmények, nemhogy a világbajnokságért küzdenének, még az élmezőnyben sem képesek tartósan gyökeret verni.
A Toyota várható bejelentését követően a Renault is szót kért magának, november közepére rendkívüli ülést hirdetett, amit utóbb decemberre halasztottak. Állítólag befektetőket keresnek, mert jelen állás szerint 30 millió euro hiányzik a kasszából, anélkül márpedig nem tudnak indulni jövőre. A hírek orosz befektetőkről szólnak, így könnyen elképzelhető, hogy Robert Kubica mellé a GP2 idei ezüstérmes, Vitalij Petrov csatlakozik. Támad a „keleti blokk"? (Kobajasi érkezését is gyanítják bizonyos források, ezt az opciót ugyanakkor én nem valószínűsítem.) Orrontom, ők is bezárják a bazárt...
Fernando Alonso:
Nagydíjak száma: 140 (2001 - 2009)
Világbajnoki címek: 2 (2005, 2006)
Futamgyőzelmek: 0 (21)
Dobogós helyezések: 1 (53)
Pole pozíció: 1 (18)
Leggyorsabb körök száma: 2 (13)
Világbajnoki pontok száma: 26 (577)
2009-es helyezés: 9.
Legjobb idei időmérő: 2. (Barcelona)
Q2-es szereplés: 16
Q3-as szereplés: 13
Átlagos rajtpozíció: 8, 882 (9.)
Legjobb idei helyezés: 3. (Szingapúr)
Megtett km-ek száma: 4367 (12.)
Teljesített körök száma: 843 (12.)
Élen megtett körök száma: 15
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 47
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 433
Kiesési ráta: 17, 647 % (12.)
Időmérős szereplés: 9: 1 (Piquet); 7: 0 (Grosjean)
Versenyszereplés: 8: 2 (Piquet); 5: 1 (Grosjean)
Dave985 értékelése: Szerintem ő is 2010-re fókuszált, ez néha meg is látszott rajta. A legfeljebb pontszerzésre esélyes autóból általában kihozta a maximumot, de akadt jó pár gyenge futama. Jövőre visszatér oda, ahol helye van. Értékelésem: közepes (3).
Vége az átmeneti éveknek!
29. életévébe lépve egy sportolónak magába kell néznie. Lojalitás mindenekfelett, avagy végre saját karrierem jövőjét is szem előtt kellene tartanom? Harminchoz közeledve a 3 éve tetszhalottként létező Renault színeiben minden további év, hónap nemes egyszerűséggel időpocsékolás. Amint esély nyílik a távozásra, gyorsan élni kell az alkalommal. A kétszeres világbajnok neve mellett szereplő két csillag egy kis idő múltán már nem tündököl oly fényesen. Rajongói persze egészen másként gondolják, ők felismerik, amikor a versenyképtelen autóval remekel kedvencük. Az átlag tévénéző csak a szilárd tényeket szemléli: középmezőny! Annál is inkább rá kellett bólintani a Ferrari ajánlatára, mert - nincs mese - kopogtatnak az ajtón a fiatalok. Vettel, Rosberg, Kubica, Hamilton, Hülkenberg, s még sorolhatnám. A 2x vb egy idő után nem téma, elfeledkeznek róla, hátat fordítanak neki. Három év sok idő. Kíváncsi vagyok, mennyi maradt a 2005/2006-os szertelen, ugyanakkor végletekig precíz Alonsoból, méltó tud-e lenni Schumacher (no meg Räikkönen) örökségéhez?
Nelson Piquet Jr.:
Nagydíjak száma: 28
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0 (0)
Dobogós helyezések: 0 (1)
Pole pozíció: 0 (0)
Leggyorsabb körök száma: 0 (0)
Világbajnoki pontok száma: 0 (19)
2008-as helyezés: 21.
Legjobb idei időmérő: 7. (Silverstone)
Q2-es szereplés: 7
Q3-as szereplés: 1
Átlagos rajtpozíció: 14, 100 (18.)
Legjobb idei helyezés: 10. (Szahír)
Megtett km-ek száma: 2460 (19.)*
Teljesített körök száma: 487 (18.)*
Élen megtett körök száma: 0
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 1
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 30
Kiesési ráta: 20, 000 % (15.)
Időmérős szereplés: 1: 9
Versenyszereplés: 2: 8
* 10 futamon indult.
Dave985 értékelése: Sokan pislogtunk, mire fel kapott lehetőséget az idei évre is, ez a rejtély azóta megoldódott: a csapatvezetéssel kölcsönösen zsarolták egymást. Kár volt, mert ezen a 10 versenyen csak tovább bizonyította alkalmatlanságát. Mind szakmai, mind emberi oldalról nézve... Értékelésem: elégtelen (1).
Feketelistán...
Piquet kapcsán egészen döbbenetes számot emlegetett egykori csapatfőnöke és menedzsere. Briatore felelevenítette, hogy védence másfél éve során nem kevesebb, mint 15 alkalommal törte össze versenygépét. Ez a statisztikai mutató persze még kozmetikázható lett volna, feltéve, hogyha ennek cserébe legalább mutatott volna ez idő alatt valami említésre méltót. Nos, erre nem került sor. Pedig emlékezhetünk, mekkora dérrel-dúrral érkezett a királykategóriába. „Megverem Alonsot!", „Jobb vagyok, mint Hamilton!", s ehhez hasonló önhitt szalagcímek járták körbe a világot. Ezzel méretes terhet rakott vállára, amit nem volt képes elbírni. Alonso nagy falat volt számára, még annak ismeretében is, hogy tudvalevőleg a Renault-nál minden potenciáljukat a spanyol köré mozgósították. Erre maga az érintett is utalt, mentegetve csapattársai halovány produkcióját, ez mégis csak az érem egyik oldala.
Aki számára nem nyilvánvaló, itt is kimondom: Piquet karrierje sokat ígérő volt. 2002-ben, első teljes szezonjában megnyerte hazája F3-as bajnokságát, két év múlva pedig a brit F3-as szériát is első helyen abszolválta, minden idők legfiatalabbjaként, ezt a rekordot azóta Alguersuari megdöntötte. Kapkodtak érte az F1-es istállók is, tesztelt a Williamsnél és a BAR Hondánál is, munkájával meg voltak elégedve. Apja csapatával a GP2-ben folytatta pályafutását, első évében rengeteg technikai meghibásodás dacára futamgyőzelemre is futotta, 2006-ban pedig csupán 12 ponttal maradt el a bajnok Lewis Hamiltontól, lényegében mindvégig tűz alatt tartotta. Talán a 2007-es kihagyás, talán az Alonso vágyait kereső csapat, talán Briatore maximalizmusa, talán Piquet önhittsége, mindegy is, 2008-ban egészen más versenyzőt láttunk a pályán. Bizonytalan, töketlen, figyelmetlen, türelmetlen.
Ezt a másfél éves tömény szenvedést még csak-csak meg tudta volna magyarázni, különösképpen a mögötte tornyosuló szponzortömeggel, s talán jövőre már egy másik csapatban kaphatna még egy esélyt. A Crashgate azonban mindent felülír, minden meglévő szimpátiánkat annulálja. Megbukott, mint versenyző, mint sportoló, mint ember. Ugyan ki alkalmazna olyasvalakit, aki veszélyezteti saját maga és társai egészségét, beárulja saját munkaadóját, majd szánalmas perpatvarban vagdalkozik össze-vissza? Hiteltelenné vált, proszkribálta magát a száguldó cirkuszból. Legalábbis merem remélni, a hírek azért összehozták már Campos és Booth (ManorGP) csapatával, de arra van a legnagyobb esély, hogy Amerikába, a NASCAR Series kötelékében igyekszik beindítani karrierjét.
Romain Grosjean:
Nagydíjak száma: 7 (újonc)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0
Dobogós helyezések: 0
Pole pozíció: 0
Leggyorsabb körök száma: 0
Világbajnoki pontok száma: 0
2008-as helyezés: 23.
Legjobb idei időmérő: 12. (Monza)
Q2-es szereplés: 3
Q3-as szereplés: 0
Átlagos rajtpozíció: 16, 000 (20.)
Legjobb idei helyezés: 13. (Interlagos)
Megtett km-ek száma: 1528 (22.)*
Teljesített körök száma: 288 (21.)*
Élen megtett körök száma: 0
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 0
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 9
Kiesési ráta: 28, 571 % (21.)
Időmérős szereplés: 0: 7
Versenyszereplés: 1: 5
* 7 futamon indult.
Dave985 értékelése: Megszakadt valami addig töretlen előmenetelében azzal a monacói balesetével. Azt követően a GP2-ben sem remekelt, F1-es szereplése pedig első versenyét leszámítva nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ez kevés volt. Értékelésem: elégtelen (1).
Rosszkor, rossz helyen?
Utánpótlás kategóriákban rendkívül sikeresnek volt mondható Grosjean, mint arról bemutató írásomban szóltam is egy keveset. Zabolátlan, rendkívül agresszív, ugyanakkor amolyan Kimi-féle csodabogárként ismerték pilótaberkekben a svájci születési, de francia licenccel versenyző ifjút. GP2-ben is töretlennek tűnt a fejlődése, rögtön elsőre elhódította a GP2 Asian Series bajnoki címét, majd meghatározó pilótává nőtte ki magát az európai főszezon során, végelszámolásnál elért 4. helyezésére nem lehetett panasz. Hibák persze akadtak, több ki nem kényszerített koccanása volt, de ez hozzátartozik Romain vezetési stílusához. Webberhez tudnám hasonlítani. Idén már kimondva a bajnoki címért szállt harcba, s úgy tűnt, erre meg is van minden esélye a Camposból átvedlett Barwa Addax színeiben. Első három versenyéből kettőt megnyert, a harmadikon a második helyen végzett. Ekkor következett azonban az a rosszemlékű sprintfutam Monte-Carlóban, ahol valami megszakadt. Balesete után nem találta magát, nem állt többször dobogóra, s Hülkenberggel szembeni csatája is eldőlni látszott. Ekkor érkezett a behívó, s a talán soha vissza nem térő alkalom. A Renault-nál azonban nem jött számára a lépés, kár lenne tagadnunk, sokkal többet nem adott hozzá a csapat évéhez, mint tette azt elődje. A nyitóversenyén volt talán a legbiztatóbb, időmérőn tartotta a lépést Alonsoval, s a versenyen is egyenletesen teljesített, leszámítva apró megpördülését. Ezt követően azonban semmi nem jött össze. Hol az időmérőn rontott, hol a rajtot puskázta el, rendszeresen a mezőny utolsó helyeinek egyikét foglalta el.
Nem véletlen, hogy a hírek szerint nem lesz jövőre maradása a csapatnál, mint ahogy más sem nagyon érdeklődik iránta. A Renault-hoz visszatérhet Kovalainen, de szó van a már említett Petrovról is, akit annak idején stabilan vert a GP2-ben. A legfőbb baj, hogy Grosjean mögött nincsenek pénzes szponzorok. Pechére élete legrosszabb szezonjában kellett debütálnia a legjobbak közt, így nem tudott élni a sansszal. Kétkedem, lesz-e számára még egy esély?
..................................................................................................................
AT&T Williams Toyota F1 Team:
Világbajnok: 9 (1980 - 1981, 1986 - 1987, 1992 - 1993, 1996 - 1997)
Versenyek száma: 520
Idény végi pozíció: 7.
Pontok száma: 34,5 (2635)
Futamgyőzelem: 0 (113)
Dobogós helyezés: 0
Legjobb helyezés: 4. (Rosberg, Szingapúr)
Pole pozíciók száma: 0 (125)
Első rajtsor: 0 (???)
Legjobb időmérős helyezés: 5. (Rosberg, Nürburgring és Hungaroring)
Versenyen futott leggyorsabb kör: 1 (130)
Teljesített körök száma: 1820 (3.)
Központ: Grove (Egyesült Királyság)
Csapatfőnök: Sir Frank Williams
Csapat-menedzser: Tim Newton
Technikai vezető: Sam Michael
Vezető mérnők: Rod Nelson
Pilóták: Nico Rosberg (16), Nakadzsima Kadzuki (17)
Versenymérnökök: Tony Ross, ill. Xevi Pujolar
Tesztpilóta: Nico Hülkenberg
Dave985 értékelése: Felemás érzéseim vannak velük kapcsolatban. Pro: többé-kevésbé egyenletes formában végigvitték az évet. Contra: ismét sikertelen volt sokadik kitörésük a középszerűségből. A DD nyújtotta előnyből egyetlen dobogót sem sikerült sem begyűjteni, s a végén még a végét járó BMW is beelőzi őket? Értékelésem: közepes (3).
Legerősebb év a BMW utáni érában, dobogó nélkül:
Sir Frank Williams csapata most már hosszú évek óta csupán a tradíciókból él. 1977-es alapításuk után előbb a Jones- Reutemann duó vezette sikerre a csapatot, Alan Jones valamint Keke Rosberg pedig az egyéni diadalt is Grove-ba szállította. A 80'-as évek második felébe kanyarodva verhetetlennek bizonyult az angol csapat, kétszer nyertek konstruktőrit, Piquet révén a 10. jubileumi szezonjukban újabb világbajnokot ünnepelhettek. A tévútnak bizonyuló Juddos évet követően Renault-ra váltottak, ez hozta meg a csapat harmadvirágzását. 1992 és 1997 közt négy egyéni (sorrendben Mansell, Prost, Hill, Villeneuve) és ö5 konstruktőri bajnoki címet szereztek.
Két átmeneti év után ismét potens motorszállítóval szerződtek le, a BMW oldalán a Schumacher- Montoya páros számos futamgyőzelmet szerzett ugyan, de a csapat-2. helynél feljebb nem sikerült jutniuk. A meredek lejtő azonban a müncheniekkel történő szakítással következett. A Rosberg- éra csupán négy dobogót hozott (ebből egyet ráadásul Wurz gyűjtött be). 2008 is csalódást okozott, néhány kiugró versenyt leszámítva a mezőny utolsó harmadába zuhant a csapat, a tabella 8. helye mindent elárult. Az ígéretes tehetségnek kikiáltott Rosberg sem tündökölt, nem egyszer alulmaradt csapattársával szemben.
Nem csoda, a csapatfőnök nem közölt hangzatos ígéreteket, inkább a munkára koncentrált. A versenyzői felállás - mint két kivétellel valamennyi csapatnál - változatlan maradt, vagyis Rosberg és Nakadzsima újabb egy évet kapott bizonyításra. Az FW31-es finoman szólva nem sziporkázott, a teszteken az autó rendre a mezőny hátsó felében végzett, a helyzet csak a világbajnokság rajtja előtt közvetlenül változott meg, amikor Nakadzsima Barcelonában az élen zárt, megelőzve az addig kiválóan teljesítő Brawn GP autóit is. A háttérben ment a susmus egy véleményes technikai megoldásról, ami jóval hatékonyabb tapadást biztosít, amit a Super Aguri próbálgatott még a tavalyi év elején, majd a mostani teszteken három csapat is szisztematikusan erre építette autóját. Ez volt az a bizonyos dupla fedeles diffúzor, amiről megannyi vita folyt egész év folyamán, ami megosztotta csapatok és szurkolóikat, annyi a bizonyos, hogy döntően meghatározta az egész szezont.
A Williams szempontjából ott a nagy baj, hogy a DD fölényét nem őt bizonygatták, a Toyota hullámvasútra emlékeztető ingadozásától függetlenül, hol a második, hol a harmadik helyet foglalták el az DD-sek erősorrendjében. A rendszeres pontszerzést korrektül teljesítették, de a középszerűségben egy pillanatig sem sikerült kilépniük.
A nyitány is a tesztek szcenárióját hozta, Rosberg sikersorozatát hozta az edzésfolyam, ahogyan egyébként a szezon első néhány hétvégéjét jellemezni is fogja, később aztán az üres tankos „megmutatjuk magunkat" helyett akkurátus versenyszimulációt végeznek. A melbourne-i kvalin aztán minden hiperoptimista felhang ellenére „csupán" az 5. hely jutott Rosbergnek, ez a fajta tendencia végigkíséri az évet. Versenyen szebbik arcát mutatta, Nico keményen maga mögé utasította Kimit, majd az élen álló Button- Vettel kettős tempójában haladt, másodpercekkel csapattársa előtt, s csak alig tudott eléje kerülni az első kiállást követően a Red Bull német pilótája. A friss szett gumi és a SC keresztbetett számításainak, komolyan megküzdött az autó tapadásával, nem véletlen, hogy Barrichello könnyű szerrel le tudta hagyni a SC távozása után rögtön, de szép sorjában Hamilton, Alonso és Glock is eléje került. A verseny végi balesetekkel végül 3 ponttal zárta első versenyét.
Szepangban is csak a 6. helyről indulhatott, amint a piros lámpák kialudtak, mindenkinél gyorsabb reflexszel kapta el a rajtjelet, s az első kör után már az első helyen autózott, a szakadt el a mezőnytől, Trullival szembeni előnyét tartani is tudta, a jónéhány plusz kört teljesíteni tudó Button azonban a boxban megelőzte a hideg gumikon ismét szenvedő németet. A második hely biztos tudatában leszakadt az ég, a fejetlenné váló futamon végül a 8. helyre sorolták, ami ez esetbél fél pontot eredményezett. Kínában ismét nem jött ki a lépés, a rajt utáni SC- fázisban többekkel együtt üzemanyagot vételezett, a biztonsági autó távozásával aztán tetemes hátrányról indultak, a némiképp alábbhagyó eső nyomán léptek egy merészet, bevállalták a köztes esőgumit, ez sem vált be, így az utolsók közt intették csak le.
A kezdeti erőfölény Szahírra elfogyott, a Q3 is csak neccesen jött össze, s a versenyen is csak az utolsó pontszerző helyre maradt esélyük, a két nagyjából azonos képességű autó versengését a kvalitás döntötte el: Alonso szerzett pontot.
Barcelonába, sok más csapattal egyetemben, megérkezett az első átfogó fejlesztési csomag, ami ne hozta meg a várt előrelépést. Kínosan túlkormányzott volt kopottas opciós gumin, a tempó semmikor nem volt az élmezőny közelében. A szétszakadó mezőnyben Heidfeld mögé besorolt a 8. helyre.
Monte-Carlóban újabb emlékezetes manőver fűződik nevéhez. A borzasztóan csúszkáló Vettellel csatázó Massát szemfülesen lehagyta a Kikötőben, miközben a sikán átvágását követően a brazil elengedte honfitársát, ő is bebújt eléje. A boxból kivezető körökben ott sem remekelt, így nemhogy Räikkönen, de még Massa és Webber sem volt tartható. Az utolsó körökben Kovalainen pottyant ki mögüle, így újabb 3 ponttal gazdagította a kasszát.
Isztambulban is folytatódott Rosberg remeklése, a rajtnál négy, nála könnyebb versenygépet autózott körbe, s már az 5. helyen tartózkodott. Trullival azonban nem tudott mit kezdeni (sokan vannak így ezzel...), a Toyota stratégiája rugalmasabb volt, de így is idénybeli legjobb eredményét szállította, miközben Nakadzsima a mezőny utolsó harmadában vegetált, legalább a két McLarent verni tudta.
A Brit Nagydíjon fordult elő először, hogy mindkét pilóta a legjobb 10 közé kvalifikált, sőt, közülük is Nakadzsima végzett előrébb, az 5. helyezés még a kevés benzin ellenére is bravúrosnak volt mondható. A japán előzőleg említésre méltatlanul teljesített, a technika ördöge is gyakran kifogott rajta, Silverstone-ban úgy tűnt, minden klappolt. A futamon mégis Rosberg mutatott ismét kiemelkedőt, talán eddigi legjobb versenyén volt túl, nagyszerű tempóval leverte a Trulli mögött autókázó Button- Räikkönen párost, majd az utolsó körökig nyomás alatt tartotta Massát, de nem hibázott a brazil, így maradt az 5. hely. Nakadzsima jó rajt (4. is volt) után az első etapban még csak-csak hozta az elvárt tempót, kiállás után előbb az utolsó pontszerzők környékére, majd még hátrébb esett vissza. Mentségére legyen mondva, a csapat elég érdekes taktikát választott, amikor a láthatóan a japánnal üzemképtelen kemény keveréket két etapra is felrakták.
Nürburgringen jött a feketeleves, mindkét Williams kizúgott már a Q2-ben, másnap azonban ismét Rosberg vitte a prímet, ragyogó felzárkózást mutatott be a közepes keverékkel, Massával karöltve küzdöttek a dobogóért, a várva várt pódium itt is elmaradt. Kis hazánkban nem emésztette fel az izgalom, rajtpozícióját tartotta, a Renault hibája révén feljebblépett a 4. helyre. Valenciában ismét a rajtnál lépett előrébb, nem bánt kesztyűs kézzel Buttonnal, a továbbiakban szintén csak Vettel motorhibája miatt ugrott előre, az 5. helyre. Alonsot biztosan tartotta. A folyamatos pontszerzés meghozta az összetett tabella 5. pozícióját, közvetlenül a Brawn- Red Bull pilótái mögött, de sejteni lehetett, hogy a feltörekvő Hamilton és Räikkönen hamarosan átugrik rajta.
Spaban újra számára kedvező módon jött ki a rajtból, a változatos versenyen aztán érvényesült az aktuális papírforma, Vettel majd Heidfeld is megelőzte, az utolsó etapon még két pozíciót vesztett, így 1 ponttal távozott Belgiumból.
Monza előtt nem hitegették szurkolóikat, deklarálták, a gyors pálya nem fog ízleni idei gépüknek. Így is lett, már az időmérő első felvonásában kiesett minkét pilótájuk. Vasárnap ismét remekül startolt, abroncsait törmelék érte, a vibráció miatt kerékcserét kért, versenyének ezzel végképp lőttek.
Szingapúr egészen más követelményeket támaszt technika és pilóta elé, Rosberg élt mindezzel, pályafutása legjobb rajthelyét szerezte meg a 3. kockával. A vasárnapi verseny első méterein Vettelt is megelőzte, s már csak Hamilton maradt előtte, noha nőtt a hátrány, a differencia nem volt még egetverő. Rosberg első futamgyőzelméért küzdött, ezért boxból kijövet túl nagy lendülettel vette a kanyart, így rávágódott a rázókövekre, átlépte a fehér vonalat, amivel együtt járt az áthajtásos büntetés. A masszív pontszerzést Sutil butasága hiúsította meg, érkezett a biztonsági autó, Rosberg pedig a mezőny végére, innen hiába ment brutál versenytempót, a pontszerzés nem jött össze.
Szuzukában már messze nem volt olyan ígéretes esélyei, a Q2-ben elvérzett, igaz, a rajtbüntetések folytán előlépett a 7. rajtpozícióra. Alaposan megtankolták a Williamst, ami sokáig a dobogóra is érdemesnek tűnt, aztán vagy az abroncsai nem bírták, vagy a benzin fogyott ki hamarább, így csak néhány pont bemarkolására nyílt sansza. Alguersuari verseny végi töréstesztje, majd a SC jól jött Rosbergnek. A Williams pontosan a 45. körre időzítette az utolsó kerékcseréjét, versenyzőjük abban a körben megfutotta az egyéni legjobb első két szektoridejét, majd beszáguldott a boxba, ezzel két-három pozíciót is nyerni tudott. A büntetés elmaradt, a FIA szakemberei szerint a Williams versenyzője megfelelő sebességgel hajtott, és nem követett el szabálytalanságot.
Interlagosban sikeresen elkerülte a rajt utáni csetepatékat, négy helyet előlépve már a 3. pozícióban találta magát. Kubica szépen megelőzte, a 4. helyet csont nélkül tartotta, de a váltója megmakacsolta magát, így ismét értékes pontokkal lett szegényebb. Nakadzsima 9. helyről indulhatott, a SC beküldése előtt már a 6. helyen autózott, majd többekkel együtt komolyan visszaesett, pontszerzési reményeitől a rendkívül agilis Kobajasi fosztotta meg, amikor boxból kijövet rárántotta kocsiját, jobb hátsó defekttel a gumifalig meg sem állt.
A szezonzárón esély sem nyílt a pontszerzésre.
Mindent összevetve ez a 34,5 pont a legtöbb, amit a BMW-vel történt szakítás gyűjtöttek. A grove-i székhelyű istálló egész évben egyszemélyesnek bizonyult, szarvashibát nem láttunk tőlük, fejlesztésekkel is szépen haladtak, egyszerűen idővel a McLaren és a Ferrari, majd a BMW is gyorsabban frissített. A müncheniekkel szembeni presztízsmeccset leginkább Rosberg szingapúri hibája folytán bukták el.
Mit hozhat számukra a jövő?
Headék nem zártak rossz évet, az azonban elgondolkodtató, hogy a Toro Rosso mellett csupán ők nem voltak képesek dobogón végezni ebben a keszekusza szezonban. Mit akarnak, ha jövőre „helyreáll a világ rendje"? Jövőre vadonatúj párossal, illetve FIA- engedéllyel megbuzerált Cosworth- erőforrással próbálják feledtetni az idei relatíve eredménytelen esztendőt. A lendkerekes megoldást elvetették, így ebből sem származhat előnyük. A Marchsixteen Investments, Christian Wolff vállalkozása kisebbségi tulajdonrészt vásárolt a csapatból, ám azt nem tudni, ez mennyiben érinti a döntéshozatalt, bár sejthető, hogy marad a Williams- Head vezetés. A veterán, sokadik virágzását élő Barrichello mellé a korábbi Formula BMW, F3 Euroszériás, A1-es és GP2-es bajnok Nico Hülkenberget szerződtették. A múlt és a jövő kombinációjában bíznak tehát Williamszék, ami akár eredményes is lehet, amennyiben a csapatfőnök valamivel többet foglalkozna csapatával, mint a külön utas, néha fárasztó politikával...
Nico Rosberg:
Nagydíjak száma: 70 (2006 - 2009)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0 (0)
Dobogós helyezések: 0 (2)
Pole pozíció: 0 (0)
Leggyorsabb körök száma: 1 (2)
Világbajnoki pontok száma: 34,5 (75,5)
2009-es helyezés: 7.
Legjobb idei időmérő: 3. (Szingapúr)
Q2-es szereplés: 16
Q3-as szereplés: 14
Átlagos rajtpozíció: 8, 059 (6.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 1, 518 sec (24.)
Legjobb idei helyezés: 4. (Nürburgring, Hungaroring; 2.)
Megtett km-ek száma: 4838 (2.)
Teljesített körök száma: 941 (3.)
Élen megtett körök száma: 16
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 99
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 486
Kiesési ráta: 5, 882 % (4.)
Időmérős szereplés: 14: 3
Versenyszereplés: 14: 2
Dave985 értékelése: A tavalyi bizonytalankodás után idén bizonyította számomra először Nico, hogy egyszer akár bajnok is lehet. (Debütálása után még csak szimplán ígéretesnek tartottam.) A szingapúri baki csúnya volt, egyébként maximálisan odatette magát, több bravúros versenye volt. Értékelésem: jó (4).
Világbajnoki formában:
A szingapúri hiba kivételével makulátlan évadot tudhat maga mögött, alig-alig akadt halovány versenye. A szezon legnagyobb rajtjait mutatta be, a határon nyomta a gázt, amit jól jelez, hogy az abroncsai bizony nem mindig bírták ki ezt a tempót. 2009 tanúsította, jogosultsága van egy erősebb csapat ülésére. Szinte biztos, hogy ez a csapat a BrawnGP-ből átvedlő Mercedes Grand Prix lesz. Ha a késő tavasz óta 2010-re készülő Brawn vágyai valóra válnak, akár a világbajnoki címért is harcba szállhat. Persze nagyon nem mindegy, hogy csapattársként Räikkönent, avagy történetesen Heidfeldet, Di Restát, avagy Sutilt kapja...
Nakadzsima Kadzuki:
Nagydíjak száma: 19 (2007 - 2008)
Világbajnoki címek: 0
Futamgyőzelmek: 0 (0)
Dobogós helyezések: 0 (0)
Pole pozíció: 0 (0)
Leggyorsabb körök száma: 0 (0)
Világbajnoki pontok száma: 0 (9)
2009-es helyezés: 20.
Legjobb idei időmérő: 5. (Silverstone; 5)
Q2-es szereplés: 13
Q3-as szereplés: 4
Átlagos rajtpozíció: 12, 177 (15.)
Pole-tól mért átlagos lemaradás: 0, 910 sec (17.)
Legjobb idei helyezés: 9. (Hungaroring és Szingapúr)
Megtett km-ek száma: 4509 (9.)
Teljesített körök száma: 879 (9.)
Élen megtett körök száma: 0
Dobogós pozícióban megtett körök száma: 1
Pontszerző helyeken megtett körök száma: 106
Kiesési ráta: 23, 529 % (18.)
Időmérős szereplés: 3: 14
Versenyszereplés: 2: 14
Dave985 értékelése: 2008-ban tapasztalt, meglepően erős nívóról visszaesett atyja szintjére. Noha néha a csapat taktikai bukfence miatt volt kénytelen lemondani a pontszerzésről, legtöbbször ő volt a bűnbak, különösen a versenyek második etapjában esett vissza menthetetlenül. Az idén látottak alapján nem érdemes az F1-es szereplésre. Értékelésem: elégtelen (1).
Apja nyomdokain:
2008 végén dicsértem Kadzukit, többen kritizáltak is emiatt. Pedig szerintem reálisan értékeltem, elvégre többször fel tudott nőni nagynevű csapattársához, nem egyszer meg is tudta verni. Idén azonban semmi nem jött össze neki, szabadedzéseken még nem mutatkoztak gondok, de élesben már hatalmas különbség állt elő kettejük közt. A nulla pont magáért beszél. A Toyotával való szakítás erősen kétségessé, a japán gyári távozása pedig egyenesen reménytelenné tette F1-es jövőjét. Kétlem, lesz számára hely a jövő évi rajtrácson, a GP2, vagy Le Mans szerepelhet jövőképében. 35x indult F1-es futamon, ami ugyan harmadannyi apja mutatójánál, de a 8 ponttal azért felülmúlta nullázó felmenőjét. (A leggyorsabb körrel viszont Szatoru dicsekedhet.)
Folyt. köv. kedden, külön posztban: BMW Sauber!
............................................................................................................................
AJÁNLÓ!!!
Fejtetőre állt a világ - I. rész (Silvermike évösszegző írása)
Reménysugár??? (Frontember megfontolandó elmélete, ami a Kimi- Mercedes házasságot támasztja alá)
SportZóna: A sportra zónázunk! (safranynorbert blogja)
Kategóriák
Forma1
Eddig 5 komment érkezett
(
)
-
1. szeretemamagyarfocit
2009. 11. 18. 20:48Jó kis komment.:) Mi a véleményed a Button-McLaren házasságról? A Reanult mikor jelenti be,hogy mi lesz velük? Olvastam több portálon,hogy december elejére tették a sajtótájékoztatót.Mennyire valós info ez?
-
2. SilverDave985
2009. 11. 19. 2:20Bocs, ma annyi minden összejött, hogy nem sikerült a Renault-s értékelést közölnöm. Holnap biztosan készen lesz, reményeim szerint a Williamsszel egyetemben.
Kérdéseidre majd holnap igyekszem értékelhető választ adni, kommentben. A Button- McLaren házasság talán majd az idei év első hármasáról szóló posztban kerül részletesebben terítékre.:)
-
3. SilverDave985
2009. 11. 22. 12:46Williams érkezik estére, a második (hármas blokk) pedig a tervek szerint kedd-szerda-csütörtök ritmusban következik. Ha péntekre csúszna, akkor a síblog miatt valszeg még odébb kerül a Ferrari, az sem kizárt, hogy az első hármassal együtt tárgyalom őket. Futamgyőztesek, általában élgárda, ott is lenne logikus róluk szólni.
-
4. quicknick
2009. 11. 25. 14:00Már várom a BMW-Sauber-es értékelést :)
Azért a mit hoz a jövő részt lehet ,hogy frissíteni kéne a Renault és a Force India esetében ;) :P
Mert leht nem a keleti blokk fog támadni hanem a Nap kelet ;)
lehet érkezik a felkelő nap országából Kobayashi és a Toyota szponzorok a Renaulthoz...
A Force Indiához meg a felsoroltakon kívül lehetséges érkezőként még meglehetne említeni Di Resta-t és De la Rosa-t is akár ;) Bár De la Rosa-ra kicsi az esély de benne van ő is a kalapban...És végül láttam egy elhibázott mondatot de nem tudom ki e térjek rá mert kukacoskodásnak tűnhet...
-
5. SilverDave985
2009. 11. 26. 12:01Bocs, de időzavarban szenvedek, sok a dolgom. Estére most már biztosan készen lesz a BMW értékelése. Visszanézve előző évi írományaimat, sajnos messze nem annyira átfogó az idei summa, idén ennyit tudok nyújtani.;)
Minden spekulációnak nem ülök föl, Di Restát és Kobajasit odaírtam.
Várom azt az elhibázott mondatot. (Ha elgépelés, akkor ne fárad, lehet még pár, ez mára névjegyemmé vált.:D)
Mondj valamit
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.



