Dave985 megmondja

Öt hónap, tehát csaknem fél év telt el az interlagosi őrület után, aminek végén Lewis Hamilton, az utolsó fél km-en előzve, minden idők legfiatalabb világbajnokának mondhatta magát. Azóta nagyot fordult a világ, egészen más esélyek mozognak a bukmékeri irodákban. Így vágunk neki a 60. FIA Formula 1 világbajnoki sorozatnak. Elsőként a 25. Ausztrál Nagydíjat követhetjük figyelemmel, és még nem is kell érte annyira korán kelnünk.

Valamennyi futamot megelőzően írtam egy rövid előzetest, ez idén sem lesz másként, ám igyekszem megújulni, tehát nem a tavalyi írások bemásolt változatát olvashatjátok a továbbiakban. Persze az ismétlés a tudás anyja.:)

Első alkalommal így oldottam meg ezt a beharangozót, de várom a tanácsokat, mi hiányzik, mivel tudnám még kiegészíteni ezt Szepangra! És ez most nem a kötelező kör, valóban kíváncsi vagyok a véleményekre!

Néhány tudnivaló:

Mivel az erőviszonyokról már írtam egy külön bejegyzést, így ez kimarad ebből az anyagból.

Mindenekelőtt néhány általános dolog. Idén is az RTL Klub fogja közvetíteni élőben a Forma1-es futamokat, szokás szerint a hazai versenyt leszámítva nem a helyszínről. A recesszió azonban elérte a csatornát is, aminek eredményeképpen riportert sem fognak küldeni minden helyszínre. Az Európán kívüli futamok lesznek így kérdésesek. A szezonnyitón Faragó András jelen lesz.

A közvetítéseken jó pár újítást is felfedezhetünk. Az eddigieknél jóval több információt és adatot láthatunk a képernyőn, Palikéknak még a grafikonok elemzését is meg kell oldaniuk abban az egy-másfél órában. Néhány elem, amit látni fogunk a tervek szerint:

- üzemanyag-stratégia grafikon (Ne felejtsük el, hogy idén az időmérő után minden csapattól meg fogjuk tudni, ki, mennyi üzemanyaggal indul neki a versenynek!)

- versenyzők egymáshoz viszonyított kanyarvételi ívei (grafikusan)

- GPS segítségével a versenyzők aktuális elhelyezkedése a pályán (eddig csak a boxkiállások kapcsán láttuk, idéntől gyakrabban)

- kiállás-előrejelző grafikon (tehát meg tudjuk határozni Gyulonsoék ökörködése nélkül is, hogy teszem azt Massa Kimi elé, vagy mögé fog-e visszajönni)

- rendszeres rádióbeszélgetések (talán végre a Ferrarit is bekapcsolják...)

A XXI. századi újítások mellett azért a jó öreg szemünkre is számíthatunk. Az elmúlt évek szélsőséges aerodinamikai fejlesztéseinek vége, az autók külsőre a 80'-as éveket juttatják eszünkbe. De akik nyomon követték a teszteket, már megszokhatták az erősen szűkre szabott hátsó, a hókotróra emlékeztető első szárnyakat, valamint a letisztult kasztnit.

Az abroncsok tekintetében is lesz egy apró változás. Négytípusú gumit gyárt a továbbra is monopol Bridgestone (szuper-lágy, lágy, közepes, kemény), ebből minden hétvégére két-két keveréket biztosít a csapatok rendelkezésére. Most először, mivel a gumikon nincsenek barázdák, a gumik szélein lesznek jelölve a lágyabb keverékű gumik zöld csíkkal. Esős versenyen, az extrém esőgumik továbbra is a barázdán lesznek megjelölve egy zöld csíkkal.

1996 óta a legkisebb kontinenst figyelik elsőként a F1 szerelmesei, azóta rendezik az első GrandPrix-t Ausztráliában, egész pontos a festő szépségű Albert Parkban. (2006 képez e szempontból kivételt, abban az évben ugyanis Bahreinben rendezték a szezonnyitót, mivel az auszik akkor a Nemzetközösségi Játékok rendezésével voltak elfoglalva.)

Az eddigi 24 Ausztrál Nagydíj győztese:

Ausztrál Nagydíjat 1985 óta rendeznek a Forma1-ben, kezdetben Adelaide adott a versenynek, majd 1996 óta a Melbourne szívében elhelyezkedő festő szépségű Albert Park. 1996 óta Ausztrália jelenti a F1-szurkolók első örömét. Egy kivétel volt, 2006-ban Bahrainben rendezték a szezonnyitót. (A többet tapasztalt örökifjú szurkolótársaim bizonyára emlékeznek a 80'-as évekre, amikor a Brazil Nagydíjjal rajtolt a Száguldó Cirkusz.)

A pálya adatai:

Hossza: 5, 303 km

Teljes versenytáv: 58 kör (307, 574 km)

Pályacsúcs: 1: 24, 125 (Michael Schumacher, Ferrari, 2004)

Hivatalos oldala: http://www.grandprix.com.au/

Kanyarok száma: 6 balos, 10 jobbos

Vezetési irány: óramutató járásának megfelelően

Aszfalt minősége: kielégítő, felülete egyenetlen

Leszorító erő: nagyon magas (kb. 88 %)

Leghosszabb teljes gázzal teljesíthető szakasz: 735 m (kb. 10 sec)

Legmagasabb mért sebesség: 303 km/h

Üzemanyag-fogyasztás: közepes (kb. 2,5 kg/ kör)

Benzinkorrekció: kb. 0,42 sec/ 10 kg

Teljes gázadás: átlagos (kb. 65%)

Gumik igénybevétele: alacsony és a közepes között mozog (kb. 40%)

Fékek igénybevétele: magas (kb. 65%)

Körönként váltások száma: 60

A pálya legeredményesebb versenyzői:

• 1. Michael Schumacher (4 győzelem)
• 2. David Coulthard (2 győzelem)

• 1. Mika Häkkinen és Michael Schumacher (3 pole)
• 2. Jacques Villeneuve (2 pole)

• 1. Michael Schumacher (51 pont)
• 2. David Coulthard (39 pont)
• 3. Fernando Alonso (37 pont)
• 4. Kimi Räikkönen (31 pont)
• 5. Rubens Barrichello (30 pont)

A pálya legeredményesebb csapatai:

• 1. Ferrari (6 győzelem)
• 2. McLaren (5 győzelem)
• 3. Renault (2 győzelem)

• 1. Ferrari (5 pole)
• 2. McLaren (4 pole)
• 3. Williams (2 pole)

• 1. Ferrari (108 pont)
• 2. McLaren (99 pont)
• 3. Williams (69 pont)
• 4. Renault (53 pont)
• 5. BMW Sauber (21 pont)

A pálya bemutatása:

Albert Park egy nagyon különleges pálya, közút és versenypálya egyvelege, különleges klímával (közel a Philip-öböl majd az óceán, ebben hasonlít Montrealra, az erős szél is gyakran problémát okoz) és csodálatos környezettel. Ezért is sajnálatos, hogy Bernie Ecclestone ki akarja venni a versenynaptárból a pályát 2010-től, amennyiben nem éjszakai, villanyfényes futamot rendeznek ott.

Csak kevés széria (Forma3-as, Formula Ford bajnokság) rendez itt futamot évek óta, hiszen még a F1-et is nehezen engedték odahozni a környezetvédők. Ebből adódóan viszont a koszos pályán a tapadás nagyon csekély, főleg pénteken, a felgumizással ez a probléma meg szokott szűnni az időmérőre és a versenyre, már amennyiben egy kiadós eső nem hozza vissza a koszt a pályára. A 2002-es káoszfutamon pont ez nehezítette a versenyzők dolgát.

Lassú kanyarok és sikánok sorozata a pálya.  

Rögtön a pálya elején érdekes helyzeteket alakíthat ki a Jones-sikán, ahol pillanatok alatt kell 300-ról 120-ra lassítani. Hideg gumikon a rajt után okozhat ez nagy problémát. A Sport Központnak nevezett balos a pálya harmadik leglassabb pontja, itt a tapadás létkérdés, mert enélkül nem lesz meg az optimális sebesség az őt követő jobbos Hellas-kanyarban, rengeteg időt lehet itt veszíteni. (Továbbá megint csak az edzésekre hivatkozva, nem lepődnék meg, ha több kanyarlevágásra, köznapibb nevén „fűnyírásra" kerülne sor.) A gyorsnak mondható (4-esben bevehető) Whiteford után következik egy újabb lassú jobbos, a Malina. Innen lényeges szempont lesz a kigyorsítás, mert így lehet maximalizálni az ezt követő Lauda majd a híres Clark-sikánban a tempót. Utóbbi egyébként a pálya leggyorsabb pontja, itt megközelíthetik a 300 km/h sebességet is. A kigyorsításban szenvedő csapatok, mint például a McLaren, itt vélhetően szenvedni fog, ami a várhatóan alaposan megtankolt autó csak fokozni fog. A Waite nevű jobbos után egy újabb gyors rész következik (5-6-os fokozatban veszik be), sorrendben a Hill- majd az Ascari-sikánnal. A Stewart-jobbos után következik a pálya leglassabb pontja a Senna-lassító, ahol szinte merőlegesen fordulnak el, és innen vagy a boksz-utcába (ami közepes hosszúságú, ne telik 20 másodpercbe egy átlagos kerékcsere-tankolás), vagy a viszonylag rövid célegyenesbe vezet az út.